Cím: Hachimitsu to Clover ハチミツとクローバー Angol cím: Honey and Clover Magyar cím: Méz és lóhere Alternatív címek: Hachimitsu to Kuroba, HachiKuro Kategória: TV Epizódok: 26 * Műfaj: Vígjáték, Dráma, Szerelem, Slice of life Kiadás éve: 2005 Stúdió: Dentsu, Fuji TV, GENCO, J.C.STAFF, Aniplex   Rendezte: Kenichi Kasai   *A Honey and Clover-hez 2005-ben készült még két OVA, illetve 2006-ban egy második, 12 részes széria is.

Takemoto Yuuta, másodéves egyetemista, aki bár még keresi a helyét a nagyvilágban, már rendelkezik az alap élettapasztalatokkal, minthogy a saját főztje ehetetlen, a közfürdők drágák, és az egyetem melletti melókból valóban nem lehet megélni. Takemoto a művészi egyetem dákjaként egy bérháznak csúfolt kis lyukban tengeti életét, különlegesebbnél különlegesebb fazonok között, akik mellet ha akarna se tudna egyedül unatkozni.

A művészi tehetségének megfelelően őrült Morita például már lassan második extra évét húzza az egyetemen, mivel folyton elkésik egy előadásról, és a hiányzó kreditek miatt nem kaphat diplomát. Morita egyébként tökéletesen jól elvan az egyetemen is, legalább hódolhat kedvenc hobbijának, Takemoto terrorizálásának (pl.: hajvágás alvás közben), ráadásul diploma nélkül is mágnesként vonzza a kétes körülmények között beszerezhető pénzt. Néha hetekre eltűnik, hogy aztán teli zsebekkel és ajándékokkal (értsd: két nagy zacskó krokett) térjen vissza, majd összeessen, és napokig egyfolytában aludjon.
Még szerencse, hogy az enyhén bolond Morita mellett ott van Mayama, aki az előbb leírt illető 100%-os ellentéte, gyakorlatilag a társaság óvóbácsija. Végzős az egyetemen, belső építésznek készül, a jobbnál jobb vállalatok csak úgy kapkodnak érte… de nem kell aggódni, ha szerelemről van szó, ő is pont akkora balek, mint akárki más.
Mayama gyakori előfordulási körzetén belül előbb-utóbb biztosan megtaláljuk Yamadát is, az egyetem kerámiázó vaslédijét, akiért mindenki odavan, és aki -egy ideig még titokban- reménytelenül szerelmes Mayamába.
Takemoto barátai mellett néha tehetségtelennek érzi magát, pedig semmivel nem ér kevesebbet, mint ők. Egyszerű, őszinte és megbízható fiú, aki ösztönösen megérti mások érzelmeit, és megtalálja a helyes utat.
Takemotoék igen jó kapcsolatot ápolnak (értsd: közös lerészegedés, nyaralás és fürdőzés) tanárukkal, Hanamoto Shuujival, aki a tanév elején nekik mutatja be először unokahúgát, Hagumit, aki szintén a művészeti egyetemre fog járni. A maga 140 centijével és hosszú szőke hajával Hagumi pont úgy néz ki, mint egy porcelánbaba életnagyságú kiadásban, és megerősített forrás nélkül tényleg elég nehéz róla elhinni, hogy már 18 éves. A kis Hagu szívében azonban nagy dolgok rejtőznek, hihetetlen tehetségével, gyönyörű szobraival és festményeivel megérinti az emberek szívét.

A Haguval való találkozás örökre megváltoztatja Takemoto, Morita, és a többiek életét. A két fiú első látásra beleszeret a lányba, így a közvetlen és segítőkész Takemoto, aki hamar Hagu barátja lesz, és a lányt hol kiborító, hol ámulatba ejtő, az érzelmeket kezelni képtelen Morita kimondatlanul egymás riválisaivá válnak, ugyanakkor továbbra is barátok maradnak. Eközben Hagut inkább a beilleszkedéssel kapcslatos problémák és saját démonjai kötik le, Yamadát és Mayamát pedig a viszonzatlan szerelem marcangolja. Ők öten azonban mindig együtt vannak, és a kétségeknek csak pár lopott pillanatot adva élvezik az életet –meg a szakét, meg az ingyen kaját.

Az anime által bemutatott mindennapos életet a különleges és szeretni való karakterek színezik ki, egy szívmelengető történetet alkotva a szerelemről, barátságról és útkeresésről. És igen, gondolkoznunk is kell majd közben.

Az anime grafikája egészen egyedi, mintha pasztellkrétával rajzolták volna meg a szereplőket. A vicces jelenetekben a karakterek gyakran nincsenek rendesen kidolgozva (Hagu az elején gyakorlatilag chibiben létezik ^^”), de mikor a pillanat megköveteli, nagyon szép rajzokat láthatunk. A zene mindig ott van, ahol lennie kell, és olyan, amilyennek lennie kell. Az opening pedig... Akár szimbolikusnak volt szánva, akár korszakalkotni akartak vele, akár egy főzőcsatornán debütált a sorozat, nekem bejön... (a rákoktól még a 3. rész tájékán is megijedtem :D)

Saját vélemény:

Nos, szívesen elbeszélgetnék a magyar szöveg szerzőjével egy jó nagy baseball-ütő társaságában, ráadásul ki látott már ekkora baromságot...?! És mégis, IMÁDOM!

by Ichigo